Felhasználási területek / Magastető
Magastető szigetelés
Amit tudnia kell, mielőtt hozzáfog: módszerek, anyagok, rétegrend és beépítési javaslat.
Miért veszélyes a rossz magastető szigetelés?
A meleg levegő felfelé száll. Télen a lakás hőjének akár 25–30%-a a tetőn keresztül távozik, ha a szigetelés hiányos vagy elavult. Nyáron fordítva: a tető felmelegszik, és a hőséget egyenesen a tetőtérbe sugározza.
De ennél van nagyobb baj is. A rosszul kivitelezett magastető szigetelés páralecsapódást okoz a szerkezetben. Ez penészt, fakorhadást, végső soron komoly szerkezeti károkat jelent – akár egy fűtési szezon alatt is bekövetkezhet.
A három fő módszer
Szarufák közötti szigetelés
A leggyakrabban alkalmazott megoldás felújításnál. Az üveggyapot a szarufák közé kerül – rugalmas, könnyen vágható, pontosan kitölti az üreges szarufaközöket. Fontos: a szarufa magassága behatárolja a beépíthető vastagságot, ezért ezt a módszert szinte mindig kombinálják szarufák alatti vagy feletti kiegészítő réteggel.
Szarufák feletti szigetelés
Az építéstechnikai szempontból legjobb megoldás. A hőszigetelő anyag a szarufák felett, egybefüggő rétegben kerül el – nincs hőhíd, homogén a védelem az egész tetőfelületen. PIR lapok vagy speciális EPS táblák jönnek szóba. Felújításnál különösen praktikus: a héjazat leszedése után a belső burkolat megbontása nélkül elvégezhető.
Kombinált szigetelés
A két módszer ötvözése. Szarufák közötti és feletti réteg együtt kiküszöböli a szarufák közötti szigetelés gyenge pontjait – vékonyabb összesített szerkezetvastagsággal is elérhető a kívánt hőteljesítmény. Új építésnél és magasabb energiahatékonysági célok esetén ez a legelterjedtebb választás.
A rétegrend: nem mindegy a sorrend
A magastető szigetelés rétegrendje belülről kifelé haladva épül fel. Minden rétegnek megvan a szerepe.
- 1
Párazáró fólia
A legbelső réteg. Megakadályozza, hogy a lakótérből induló meleg, párás levegő bekerüljön a szigetelőrétegbe. Ha sérül vagy hiányos, a nedvesség kondenzálódik a szerkezetben – penész, fakorhadás, tönkrement szigetelés a következmény.
- 2
Hőszigetelő anyag
A rétegrend magja. Vastagsága és minősége határozza meg az energiahatékonyságot. A jelenlegi előírás szerint az U-értéknek el kell érnie a 0,17 W/m²K értéket – ehhez általában 20–25 cm vastag, jó minőségű anyag szükséges.
- 3
Páraáteresztő fólia (alátéthéjazat)
Kívülről védi a szerkezetet a csapadéktól, belülről átengedi a páratartalmat. Diffúziós fólia esetén a szigetelőanyagba esetleg bejutott pára is ki tud párologni.
- 4
Lécezés és tetőhéjalás
A látható külső réteg, amely az alátéthéjazaton ül.
Milyen anyagot válasszon?
Az üveggyapot a legelterjedtebb választás szarufák közötti szigetelésre. Könnyű, rugalmas, jól illeszkedik a szarufaközökbe, és tűzvédelmi szempontból is megbízható (A1 besorolás). A lambda értéke legalább 0,039 legyen, inkább ennél is alacsonyabb.
A szarufák feletti szigeteléshez PIR lapok vagy speciális EPS táblák alkalmazandók – ezek terhelhetők, méretpontosak, és vékonyabb rétegvastagsággal is magas hőteljesítményt nyújtanak.
Mikor érdemes utólag szigetelni?
Ha a ház több mint 20–25 éves és soha nem volt tetőtéri szigetelés, a válasz egyszerű: most. Utólagos magastető szigetelésnél a szarufák feletti módszer a legelőnyösebb, mivel a belső teret nem kell bontani. Ha tetőtér-beépítést is tervez, a kombinált módszer hozza a legjobb eredményt.
Egy tanács: a kivitelezés pontossága fontosabb az anyagnál. A legjobb anyag is értékét veszíti, ha a párazáró fólia egy helyen kiszakad, vagy a szarufaközök nem töltődnek ki teljesen.
Kapcsolódó felhasználási területek
Kérdése van a megfelelő megoldással kapcsolatban?
Vegye fel velünk a kapcsolatot, és segítünk megtalálni az Ön tetőjére szabott megoldást.